GYIK

Hol tudhatok meg többet a Dupuytren-betegségről?

Orvosa további információkkal fog szolgálni, és tanáccsal látja el a betegséggel kapcsolatban.

A testem más részein is kialakulhat Dupuytren-betegség?

A legtöbb betegnél a betegség csak a kézen jelenik meg. Nagyon ritka esetekben egy hasonló betegség, a Ledderhose-szindróma érintheti a lábujjakat és a talpat.33 Még ritkább esetben az ujjízületeket (Garrod-párnák) és a péniszt (Peyronie-betegség) is érintheti hasonló kórállapot. 33

Van gyógyír a Dupuytren-betegségre?

A Dupuytren-kontraktúra jelenleg nem gyógyítható véglegesen.2 A Dupuytren-kontraktúra kiújulhat és további kezelést igényelhet. A Dupuytren-kontraktúra kiújulhat (visszatérhet) a jövőben, és további kezelést igényelhet. Jelenleg nem mondható meg pontosan, mennyi idő telik el a Dupuytren-kontraktúra visszatérése előtt. Ezt számos dolog befolyásolhatja, többek között a személy életkörülményei, a betegség súlyossága, valamint a megelőző kezelések. Fontos, hogy a beteg minél előbb forduljon orvoshoz, hogy megfelelő kezelésben részesüljön.

Kezelés nélkül mi a Dupuytren-betegség természetes lefolyása?

A Dupuytren-betegséggel diagnosztizált betegek többsége nem igényel kezelést, de állandó ellenőrzés szükséges, amíg a tünetek nem változnak meg vagy az állapot nem romlik (ezt figyelő várakozásnak nevezik).4 A betegség mindazonáltal a betegek körülbelül 10%-nál kezelés nélkül visszatér egy kevésbé előrehaladott állapotba.1,18

Befolyásolja a Dupuytren-kontraktúra a beteg életét?

A Dupuytren-kontraktúra gyakran befolyásolja a személy képességét olyan hétköznapi feladatok ellátásában, mint a vezetés, arcmosás, felöltözés vagy kézfogás.1

A Dupuytren-kontraktúra bármelyik ujjnál előfordulhat?

Néhány betegnél a Dupuytren-kontraktúra több ujjnál is kialakulhat; a betegség leggyakrabban a gyűrűs- és a kisujjat érinti.1 A Dupuytren-betegség kétoldali is lehet, tehát érintheti csak az egyik kezet, de bizonyos esetekben akár mindkét kezet is. 1,18

Mi a Dupuytren-kontraktúra?

A Dupuytren-kontraktúra a Dupuytren-betegség egyik lehetséges tünete a kórállapot rosszabbodásakor. A kontraktúra (zsugorodás) során az ujj tartósan a tenyérbe hajlik. A betegséggel élők körülbelül 25%-nál  alakul ki Dupuytren-kontraktúra.3

Honnan tudhatom, hogy Dupuytren-betegségben szenvedek?

A Dupuytren-betegség első tünetei a bőr megvastagodása vagy gödrösödése, illetve kis göbök vagy szövetcsomók megjelenése a tenyérben. A betegség előrehaladása során, előfordulhat, hogy látja a köteg alakját a bőre alatt, ahogy a tenyérből az érintett ujj felé húzódik. Ha kialakul a kontraktúra, az érintett ujj úgy fog kinézni, mintha a tenyér felé húzná valami, nem fogja tudni teljesen kiegyenesíteni, és útban lehet, ha például zsebre akarja tenni a kezét.Mindig forduljon orvoshoz tanácsért.

Mi a Dupuytren-betegség?

A Dupuytren-betegség progresszív (egyre romló) kórállapot, amely a tenyér és az ujjak kötőszövetét érinti. A Dupuytren-betegség ahhoz vezethet, hogy az ujj tartósan befelé hajlik. 1,2 Ezt Dupuytren-kontraktúrának hívjuk. Ha a kontraktúra kialakult, az érintett ujj gyakran nehezíti olyan hétköznapi feladatok ellátásában, mint a vezetés, arcmosás, felöltözés vagy kézfogás.1

Zdroje

  1. Townley WA et al. BMJ. 2006;332:397-400
  2. Bayat A and McGrouther DA. Ann R Coll Surg Engl. 2006; 88:3-8
  3. Gudmundsen KG et al. J Clin Epidemiol. 2000;291-296
  4. Crean SM et al. J Hand Surg 2011;36E(5) 396–407
  5. Garcia-Guixé E, Fontaine V, Baxarias J, et al. Estudio antropológico, paleopatológico y radiológico de las momias localizadas en el almacen número 4 de la casa americana (el Asasif, Luxor, Egypt): proyecto monthemhat 2009. Available from: www.hottopos.com/rih20/garciaguixe.pdf Last accessed  04.09.14
  6. Flatt AE. BUMC PROCEEDINGS 2001; 14: 378-84
  7. Thurson A. J Bone Joint Surg 2003;85-B:469-77
  8. Thurston A. Dupuytren's disease or Cooper's contracture?: Kenneth Fitzpatrick Russell Memorial Lecture. ANZJ Surg 2003; 73(7): 529-35 
  9. Wilbrand, S. 2002. Dupuytren's contracture – features and consequences. Ada Universitatis Upsaliensis. Comprehensive Summaries of Uppsala Dissertations from the Faculty of Medicine 1130. 53 pp. Uppsala. ISBN 91-554-5262-0.
  10. Leclerq C(2000): Epidemiology. In Tubiana R, Leclerq C, Hurst LC. Dupuytren´s disease 53-58. Informa healthcare.
  11. Ling RS. J bone Joint Surg Br 1963;45:709-18
  12. Noble J, et al. J Bone Joint Surg 1984; 66: 322-5
  13. Hart MG and Hooper G. Postgrad Med J 2005; 81: 425-428
  14. Arkkila PE, et al. J Reumato. 1997; 24: 153-9
  15. Lund M. Acta Psychiatry Neuro/1941; 16: 465-92
  16. Geoghegan JM, et al. J Hand Surg Br 2004; 29: 423-6
  17. Arafa M, et al. J Hand Surg Br 1992; 17: 221-4
  18. Trojian TH and Chu SM. Am Fam Physician 2007; 76: 86-9
  19. Rayan GM. J Bone Joint Surg 2007; 89: 189-198
  20. Armstrong et al. J Bone Joint Surg [Br] 2000;82-B:90-4.
  21. Dias J, Braybrooke J. J Hand Surg 2006; 31(5): 514-521
  22. Summary of Product Characteristics July 2014
  23. Hurst LC et al. NEJM 2009; 361: 968-79
  24. Gilpin D et al. J Hand Surg. 2010;35A:2027–2038
  25. Diaz et al. Hand Clin. 2014; 33-38
  26. van Rijssen AL and Werker PMN. J Hand Surg Br2006; 31(5):498-501
  27. Foucher G et al. J Hand Surg 2003, 28B (5): 427-431
  28. van Rijssen AL et al. Plast Reconstr Surg 2012; 129(2): 469-477
  29. Badois FJ et al. Rev Rhum Ed Fr. 1993 30; 60(11): 808-13
  30. NICE guidelines. Radiation therapy for early Dupuytren's disease. November 2010
  31. Keilholz L et al. Int J Radiat Onco, Bio, Phys 1996; 36(4): 891-897
  32. Seegenschmiedt MH et al. Int J Radiat Onco, Bio, Phys 2001; 49(3): 785-798
  33. Rayan et al. Hand Clinics. 1999; 15(1):87-96